top of page

Thoughts from a Keynote Artist & Visual Strategist

Thanks for subscribing!

  • Writer's pictureJulia Bakay

Szeresd Útitársadat, mint Önmagadat

Egy jó roadtrip az önismeret és személyiségfejlődés bábája… hisz ha igazán belegondolunk, nem is annyira természetes, aminek ilyenkor kitesszük magunkat. Régóta próbálgatom ezt a műfajt, családdal, barátokkal, és szólóban is. De még olyan is volt (szégyenlem, de már vállalom, mert vagy öt éve..), ami párban indult, de annyira elegünk lett egymásból, hogy inkább szólóban toltuk az utolsó heteket… Mégis szeretem magam ennek kitenni, és szerencsére határozottan látom, mennyit fejlődtem az évek során. Ezért bátorkodom erről írni… Nicket is bevontam ebbe a gyűjtögetésbe egyik hosszabb autóutunk során…(elkaptam, na. Nem sok választása volt...) és tehát itt van 10 legjobb tippünk egy sikeres együtt utazáshoz. 1. Szereposztás Bár ezek természetesen alakulhatnak, jó őket nevén nevezni. Nick szeret hónapokkal előre tervezni, ezért ő tudta mindig, mikor merre tartunk. Én meg a körülményekkel szeretek dolgozni: engem küldtünk mindent felderíteni, útbaigazítást kérni, vagy épp megálmodni a heti menüt az alapján, hogy mi van épp a boltban. Ha tehát sikerül olyan szerepet megcsípnünk, ami az erősségeinkre épít, mindenki jól jár… és titokban örülni tudunk magunknak minden ilyen küldetéskor. 2. Ideg-megosztókör Mindenki fel tud sorolni pár dolgot, melyek garantáltan fel fogják idegesíteni. Nekem ilyen a motor felesleges járatása, egy büdös lehelet, vagy egy indokolatlanul gombos póló (ebbe bele se megyek). Ezekből érdemes egy alap törvénykönyvet alkotni az elején, hogy legalább ezen ne kelljen feszülni, úgyis előbukik még sok más. És mikor aztán találunk valami újat, azt szóvá kell tenni… AMINT ideálisak a körülmények… Tehát… 3. Körülmény pásztázás A surlódások többsége valójában az éhség, hőség, vagy fáradság mellékterméke. Amint ezeket beazonosítottuk, könnyebb elviselni egymást. Mellesleg egy ilyesfajta szimbiózis során ezek általában egyszerre érik a tagokat, mely egy szaftos lehetőség egy jó konfliktusra, vagy, minimális empátiával, pont, hogy derűsen tocsoghatunk együtt halandó problémáinkban. 4. Könnyed demokrácia. Többszáz döntés születik egy ilyen út során, és meglepően sokat számít, ha csak jelképesen is, de mindet bedobjuk a közösbe. Lehet ez egy fél szó, „jó-e ha…?”, mégis sokat számít. 5. „Végülis mindegy” mentalitás Másnéven kompromisszum, de ennek is egy lazább változata. Mikor felismerjük, hogy valójában nem számít, milyen zenét hallgatunk, merre megyünk, mikor eszünk, milyen irányba hajtjuk a sátrat, vagy ki mosogat a patakban. Előbb-utóbb minden kiegyenlítődik és feloldódik. Nem érdemes ezekre ráfeszülni. 6. Humor hullámhossz Mintha a rádió gombját csavargatnám, reggelente rá kell kapcsolódni arra a csatornára, ahol legönfeledtebb énem van adásban. Szükség VAN rá. Olyannyira, hogy merem állítani, egy jó nap és egy jobb nap közt a fő különbség, hogy mennyit tudtunk nevetni. Ez 50%-ban rajtam múlik. 7. Örömködés Az egész utazás olyan, mint egy társasjáték, melyben a kreativitás a legütősebb kártyánk. Tehát fontos, hogy jó ötleteinket és sikereinket ünnepelgessük. Azért vagyunk itt, hogy megtapasztaljuk a legjobb énünket, az a feladatunk, hogy szárnyaljunk, bármit is dob felénk az élet! 8. Derűs alázat Lássuk be, ha tévedtünk vagy hibáztunk. Az egónak jót tesz egy kis alázat, a kapcsolatnak meg az őszinteség. Nem kell ezt sem túldramatizálni…, de ez az apró gesztus nagyot lendíthet a dinamikán. 9. Én-idő Amikor csendben autókázunk, kirándulunk, vagy elvonulok egyedül naplementét nézni és meditálgatni. Kell ez, hogy magam maradhassak. 10. Nagyvonalú pozitivitás Bár a „PoziJuli” címke lehet nem bóknak indult, az igazság az, hogy már régen rájöttem, hogy nem is találhatnék ennél hálásabb szerepet. Ezzel egyszerűen mindenki jól jár. Egy ilyen utazáson azonban kifejezetten fontos, hogy a jó gondolatokat senki ne tartsa magában. Ha BÁRMI tetszik, vagy hálával tölt el, egyszerűen ki kell mondani… Hiszen nem pontosan ezekért az érzésekért jöttünk!? Ilyenkor társadalmilag is indokolt a lelkesedés és hálálkodás, úgyhogy akinek ebben elakadásai vannak, itt végre kieresztheti. Minden percben a mi kezünkben a hangulat…nem kell többé spórolunk a pozitív kijelentésekkel. Engedjük ki, hadd áradjon a többiekre is!


 


Ahogy ezt írogatom, már egy új lista fut a fejemben: a megannyi dolog, amit ilyenkor önmagunkért tehetünk. Erről is majd kéne elmélkednem egy jót, hisz itt kezdődik igazán a munka... Lássuk be, ha nem kedveljük magunkat, mennyi esélyünk van a többieket tolerálni...?




Comments


bottom of page